Ez nem atomfizika

„A tökéletes élet ígérete korunk egyik legnagyobb hazugsága, körítve motivációs módszerek sokaságával, melyek a receptet szolgáltatják ehhez a tökéletes élethez, ha esetleg vagy annyira béna, hogy alapból nem olyat élsz.

Pedig ott van egy rakat hirdetésben egy rakat járható, lehetőleg tízlépéses út, aminek a végén ott vár a nagybetűs boldogság, anyagi jóléttel és tökéletes párkapcsolattal karöltve, „csak akarnod kell”. Meg mantráznod, hogy elengeded a rosszat. A feszültségoldáshoz meg elég, ha „lélegzel”, plusz néhány motivációs idézet, amit kitűzhetsz arra a tábládra, aminek az íróasztalod fölött kellene lógnia az összes álmoddal.

Ha mindezek ellenére nem jön össze, akkor egyértelmű, hogy nem akarod eléggé. Te kis mihaszna, hát még arra sem vagy képes, hogy eléggé akard?”

„Milyen lehet az az élet, amiben nincs kétségbeesés? Nem tudom, olyan életet még soha nem éltem, de olyat már igen, amiben a kétségbeesés kellős közepén is ott egy elemi bizonyosság, hogy ebből is ki fogok jönni.”

Ez a könyv az útitársad lesz. Lapuljon akár a táskádban, akár az éjjeliszekrényeden, bízhatsz benne, hogy támogatni fog, amikor szükséged van rá.

Tapasztó Orsi ebben a kivételesen őszinte és a tőle megszokott iróniát sem nélkülöző könyvben feltárja, kik voltak útján a legfontosabb gondolkodók, és milyen irányzatok, módszertanok segítségével jött rá arra, hogy az önismeret nem atomfizika… hanem annál sokszor sokkal keményebb műfaj.

Közelről enged bepillantást abba, hogyan küzdött meg bizonytalanságaival, indult el az önelfogadás útján, értelmezte át a veszteségeit, és lett egyre önazonosabb és szabadabb – azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rajtuk keresztül mutasson utat egy jobb élet felé, hadat üzenve a gyors megoldásoknak.

A fejezetek végén feladatokkal segít, hogy megpihenhessünk egy kicsit, vagy épp hogy belemerüljünk az önvizsgálatba.

Az az élettapasztalat, amit Budapestre költöző határon túli magyarként, édesanyját gyászoló nőként, örökbefogadó szülőként, a tudományos világ nőtagjaként, társadalmi ügyek aktív szószólójaként magáénak tudhat, mind gazdagítja tudását és segítői attitűdjét, és ez teszi letehetetlenné első önálló kötetét.

„Orsi írása kitűnő érzékkel egyensúlyoz a mentális egészséggel kapcsolatos elméletek, gyakorlatok és a saját története között. Ettől pedig tényleg azt érzed, mintha Orsi ott ülne veled a kanapén, miközben olvasol. Önismeretben kezdőknek kötelező, de haladóknak is erősen ajánlott olvasmány!”

Vékássy Lili, pszichológus

„Az önismeret nem polír. Kifelé nem mutat. Izomból nem jön. Kilóra nem hasznosul. Ha valami mégis: nem közvetlen lényege. Az önismeret a szú beismerése, és annak, aki vagyok, vagyis a munkadarabnak a szeretete, de legalább elfogadása. Erről szól ez a könyv.

Hogy néha felfüggeszthetem önmagam hajszolását a tökélyesedés atlétikai pályáján. A csendben, az eltűnődésben születik valami több. Amikor nyitott és sebezhető vagyok. Megmutatkoznak az összefüggések. Orsi könyve orsis, azaz személyes. Egy közülünk.

Egyikünk. Aki lehetne akár a másikunk. Nem erőlteti rád, semmit felülről. Saját magával igyekszik együttérezni, hogy Neked majd jobban menjen.”

Bánki György