Megszerettetni az olvasást...
Itt a vakáció, és vele együtt a kötelező olvasmányok, ami okoz némi fejtörést a szülőknek és gyerekeknek egyaránt. Az olvasás előnyeiről nem kell senkit győzködnünk. Az olvasás fejleszti a képzeletet, serkenti az elmét, növeli szókincsünket, és persze segít a helyesírás megszilárdításában. Röviden tehát: az olvasással megtanulunk gondolkodni és kifejezni önmagunkat. Ugyanakkor gyakran szembesülhetünk vele, hogy gyermekünk nem akar olvasni, sőt teljesen kiborul az olvasás szó hallatán.
Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Tudjuk jól, hogy mennyire nagy jelentőséggel bír az olvasás az oktatási folyamatban. Szülőként természetesen szeretnénk gondoskodni gyermekeink fejlődéséről. Próbáljuk őket ösztönözni az olvasásra, könyveket vásárolunk, amik aztán felkerülnek a polcra a többi közé porosodni. Úgy érezhetjük, hogy kudarcot vallottunk, mert gyermekünk nem akar önként olvasni. Persze ez nem igaz! Lássuk mit tehetünk, hogy gyermekünk ne teherként élje meg, sőt akár megkedvelje az olvasást.
Ami talán annyira nem kézenfekvő, de mindenképp javasolt már elöljáróban figyelmet fordítani rá, az az esetleges olvasási problémák kizárása. Érdemes egy kicsit beszélgetni gyermekünk tanáraival vagy akár egy pszichológussal ezzel kapcsolatban, hiszen ők gyorsan észreveszik, hogy az olvasással szembeni ellenállás esetleg pszichológiai jellegű, például diszlexiával kapcsolatos. Amennyiben az ellenkezés ebből fakad, mindenképp a szakemberek ajánlásait érdemes követni.
De lássuk mi az, amiben mi magunk, otthon is tudunk segíteni a gyerkőcnek. Kisebbeknél, akik még nem gyakorlott olvasók rendszeres probléma, hogy elvesznek a sorok között. Azaz egy sor elolvasása után véletlenül nem a következőre, hanem a harmadikra ugrik a tekintetük. Így az olvasott szöveg értelmét veszti, és elriasztja a gyerekeket. Ezt a problémát nagyon könnyen észrevehetjük mi magunk is, mikor a gyermek felolvas. Ebben az esetben tanácsoljuk a gyerkőcnek, hogy kövesse az ujjával a szavakat, így könnyen tovább tud ugrani a következő sorra. Vagy használhat hozzá egy vonalzót is, amit mindig lejjebb húzva a megfelelő szövegrészt fogja olvasni.
Annak érdekében, hogy gyerekekben kialakuljon a könyvek iránti szeretet, nem szorítkozhatunk csak az iskolai olvasmányokra. A gyerekek általában lázadással reagálnak, ha nem ők választhatnak ki valamit, vagy nem közösen történik a választás. Hogy elkerüljük az egész életen át tartó idegenkedést az olvasától, adjunk szabad kezet a gyerekeknek, had döntsék el maguk, mit szeretnének olvasni. Legyenek a könyvek érdeklődési körüknek megfelelőek. Így máris szívesebben fogják forgatni a kiválasztott kedvenceket, ezzel is plusz tudásforrást biztosítva önmaguknak.
Ha olyan gyermekkel van dolgunk, akit eltántorít a nagy mennyiségű szöveg, akkor a könyvek helyett kezdhetjük az olvasás megszerettetését képregényekkel vagy atlaszokkal. Ezek kezdetben remek helyettesítői lehetnek a szépirodalmi könyveknek, amikor pedig olvasásuk, vagy inkább böngészésük szokássá válik, akkor a hagyományos könyvektől való vonakodás is kisebb lesz. Ezen kívül számos képregény és atlasz fejleszti a gyermekeink esztétikai érzékét.
Annak érdekében, hogy ösztönözzük a gyermekeket az olvasásra, adnunk kell számukra egy bizonyos mértékű függetlenséget. Amikor a gyerekek úgy érzik, hogy van lehetőségük eldönteni, mit olvassanak, könnyebben vonzódnak az olvasáshoz. Erre a célra elmehetünk a könyvesboltba vagy akár a könyvtárba is. A könyvtárban hivatalosan is regisztrálhatunk olvasónak. A gyerkőcnek ez remek szórakozás lesz, és a saját névvel és vezetéknévvel ellátott olvasókártya büszkeséggel fogja eltölteni.
Jutalom az olvasásért
Egy másik mód, vagy inkább varázslat, ami segítségünkre lehet az olvasás megszerettetésében, ha csempészünk egy kis játékot a dolgokba. A gyerekek imádják a játékokat, és mi pedig néhány egyszerű játékszabályt lefektetve izgalmassá tehetjük az olvasást. Hogyan csináljuk? Számos játék állandó eleme a különféle tárgyak gyűjtése. Valamit könnyebb megszerezni, valamit pedig nehezebb! Felajánlhatunk egy ilyen játékot a gyerekeknek.
Vágjunk ki színes papírból virágszirmokat, leveleket, és egy virág szárat, amiből később egy teljes virágot tudunk összerakni. Minden kivágott kis darabot lássunk el különböző értékekkel. Például 15 a szirmokra, 20 a szárra, és 30 a levelekre. A gyerkőc akkor kaphat meg egy elemet, ha 15, 20, vagy 30 percet olvas. Amikor összegyűjtötte az összeset, és elkészült belőle a virág, egy előre meghatározott jutalmat kap. Ami akár lehet egy új könyv is!
Ha két gyermekünk van, akkor ez a játék még jobb, hiszen így egymással is tudnak versenyezni, hogy ki gyűjti előbb össze virágot. A pontozási rendszert azonban érdemes a gyermek életkorához és képességeihez igazítani. Például egy nyolcéves gyerek 15 perc olvasásért, egy 12 éves 40 perc olvasásért kaphat pontot.
Amit viszont sosem szabad elfelejtenünk, hogy a gyerekeket nem szabad büntetni az olvasással. Tehát ha valami rosszat csinál a gyerkőc, ne büntessük őt azzal, hogy olvasnia kell. Hiszen így a könyvek iránti szeretete soha nem fog megszületni.
A kötelező olvasmányokon innen és túl
Ha szeretnénk megbirkózni a nyári kötelező olvasmányokkal érdemes néhány szempontot figyelembe vennünk. Ezekkel a könyvekkel az szokott lenni a legnagyobb probléma, hogy a gyerekek gyakran egyedül maradnak velük: nem kapnak előzetes megfigyelési szempontokat, ami egyfajta mankóként segítené őket. Ha esetleg az iskolában nem kaptak megfelelő útmutatást az olvasáshoz, érdemes saját magunk kérdéseket feltenni a gyerekeknek, még a könyv kézbevétele előtt. Ezekkel fel tudjuk kelteni a gyerekek érdeklődését, és tudni fogják, hogy mire lesz érdemes nagyon odafigyelni a sztoriban.
Nem kell bonyolult kérdésekben gondolkodnunk, érdemes inkább arra fókuszálni, hogy könnyen befogadhatóak és gyakorlatiasak legyenek. Például: Szerinted megannyi szerelmes történet közül miért éppen a Romeo és Júlia vált örökérvényűvé? Ha ma Téged kérnének fel, hogy készíts belőle filmet, min változtatnál?
Illetve számos ötlet segíthet a kötelező olvasmányok könnyed feldolgozásában. Akik nem rajonganak az olvasónaplóért, készíthetnek képregényt vagy infografikát a legfontosabb eseményekről. Ez azért is nagyon praktikus, mert így biztosan végig fogják gondolni az adott szövegrészt, nem pedig egyszerűen lemásolják azt. Hasznos lehet még, ha idővonalon rendszerezzük az olvasott eseményeket, vagy gondolattérképen elkészítik a szereplők kapcsolati hálóját. A régies, nehezen érthető szavakból és mai magyar megfelelőjükből készíthetnek szókártyákat, ami nagyon sokat fog segíteni a szövegértésben, és közben persze számos szótárral vagy lexikonnal megismerkedhetnek a gyerekek.
Mit tehetnénk még azért, hogy a gyerekek megkedveljék az olvasást? Mindenekelőtt nekünk kell meggyőzően viselkednünk. A példamutatás felülről érkezik, így ha a gyerekeink soha nem látnak minket könyvvel a kezünkben, nekik miért kellene olvasniuk? A gyerekek nem a jó tanácsokat fogják követni, mint például hogy “olvass és bölcs leszel”. A gyerekek a példánkat fogják követni. És ha meglátnak minket, amint hátradőlve egy könyv társaságában töltjük szabadidőnket, érdeklődést fogunk kelteni bennük, míg végül megpróbálják kideríteni, hogy mi is annyira klassz ezekben a könyvekben.
