ANYÁK NAPJA

Sokszor olvasom reklámokban! Nálunk minden nap gyereknap! De nem emlékszem rá, hogy hirdetéseket, vagy szlogent láttam volna azzal, hogy Nálunk minden nap Anyák napja! Persze, ez egy más üzlet így. Miért lett a család sok esetben valami egészen más, mint ami korábban volt. A többgenerációs kifejezés inkább kényszer, mintsem boldogság. Oly sokan vannak, akik nem látják benne azt, ami. Oly sokan vannak, minden kritika nélkül, akik tényleg csak ilyenkor látják, kicsit inkább kényszeredetten, hogy menni kell. Megyünk meglátogatjuk a mamát. Persze, az egész világunk átalakulóban van. Szeretni amúgy is csak olyan izé. Pláne kimutatni, áldozni rá. Minden nap? Na jó. Hetente? De hát sok a dolog, menni kell, hajtani kell. Nem érek rá, nem tudok most ezzel foglalkozni. A világ úgy van bekötve, hogy a gyerekek majd csak szülőként élik meg ugyanezt. Tudom elég. Már idáig sem értetted, ez nem is így van. Én nem is vagyok ilyen, és az anyukámat is… Szerencsés vagy. Vagyis szerencsés az édesanyád. 

Valahol olvastam. Ha van még két telefonszám a telefonodban, Anyu és Apu akkor őrült szerencsés vagy. 

Szóval akkor ma, vagyis május utolsó vasárnapján, hogy legyen. Félre minden egyéb programmal. Tervezett látogatás? Meglepetés? Facetime? De majd jövőre?  Virágos, készülődés, indulás. Valami ajándék, süti? Vagy majd a mami készít valamit? Boldog, hogy megyünk! Vagy csak nehogy már megint összevesszünk, mint tavaly? Anyával nem lehet kibírni, még ilyenkor is beszól? 

Anyák napja. Kétségtelen. Túl komplex ez a kérdés. Sokat lehet ezen elmélkedni. szerintem a legjobb ezen valóban elmélkedni kicsit. Mind a két oldalnak. Anyának, és az ő egyetlen kicsi, nagy, elveszett vagy megkerült lánynak, fiának. Tudom, sokan nem egyetlenek, de van, amikor kicsit mindenki egyetlen, még akkor is, ha ez az egyetlen megosztott hely. Igen, ehhez két oldal kell.  Anya és gyerek. Édesanya. Jobban szeretem ezt a szót. Sokkal kifejezőbb. Szóval természetesen, ez a nap sokat megmutat. És kell hozzá egy édesanya is. És természetesen bár édesanyákról, csak szuperlatívuszokban beszélünk, ilyenkor meg különösen, de egy édesanyának is tudnia kell. Milyen őrült szerencsés, hogy az lehet. És erre mind két oldalnak vigyáznia kell mindig. 

Vannak sokan, akiknek ez nem adatik meg. És vannak olyanok, akik szerepként vállalták, önként, vagy az élet hozta így. Olyanok, akik bár nem édesanyák, de mégis megtesznek érted mindent. Szerintem ez a nap nekik is kell, hogy szóljon kicsi! 

Tudom, utópisztikus elképzelés, hogy minden anya-gyermek kapcsolat fantasztikus, kiegyensúlyozott, állandó legyen. Nem is lehet ilyen, mélyvölgyek nélkül. Én igazán csak egy dolgot szeretnék. Adj meg mindent édesanyádnak, ami tőled telik. Próbálj meg egy dolgot megtenni. Soha ne válj el tőle haraggal, és ne hagyd, hogy úgy aludjon el.  Ne ma, ne május utolsó vasárnapján, hanem soha. Tudom, nem kis kérés. 

Kovács Péter 

KreatívJáték.hu